A városi levegőben szálló PM-nek számos egészségre gyakorolt hatása van. Lehet enyhe légúti elváltozás, allergia, károsodott légzési funkció, nőhet a légzőszervi, szív és érrendszeri tünetek megjelenésének és súlyosbodásának valószínűsége, ami miatt indokolttá válhat a sürgősségi ellátás vagy a kórházi kezelés, és emelkedhet a tüdőrák kialakulásának kockázata. A kis szemcseméretű részecskék, aerosolok belélegezve jutnak a tüdőbe, a léghólyagocskákon át a vérbe jutva vérrög-képződéshez is vezethetnek, így nőhet a szív- és érrendszeri megbetegedések következtében fellépő halálozás. Ezeket a megállapításokat mind akut, mind krónikus megbetegedések vizsgálatai is alátámasztják, továbbá a megbetegedési és halálozási, valamint a napi légszennyezettségi adatok összefüggésének statisztikai elemzését toxikológiai vizsgálatok erősítik.
Az égésből származó, szénalapú részecskéknek gyulladást előidéző hatásuk van. A por részecskékhez kötődő nitrátok, szulfátok és kloridok alacsonyabb toxikus potenciállal rendelkeznek. A porrészecskék a toxikus anyagokon kívül (pl. fémek, karcinogén, mutagén anyagok) baktériumokat, vírusokat, gombákat adszorbeálhatnak, és így elősegítik bejutásukat a szervezetbe.
Ugyanakkor nehéz meghatározni, hogy a különböző forrásokból származó részecskék mely egészségi hatásokért felelnek. Míg a PM-koncentráció változásának rövid- és hosszú távú egészségkárosító hatásairól sok tanulmány született, addig az egyes összetevők változtatásának következményeit nem pontosan ismerjük.
Hatásviselők
A legkisebb PM10 koncentráció is hatással van a szervezetre, ami azt eredményezi, hogy a legalacsonyabb szintű szennyezés is veszélyt jelent az érzékeny emberekre. A leginkább veszélyeztetett csoportokat a csecsemők, az időskorúak, és az aktív és passzív dohányosok képezik. Rajtuk kívül kiemelten érzékenyek a légúti és keringési megbetegedésben szenvedők, mert a por belégzése a légzőszervi betegekben (asztma, bronchitis) szenvedők állapotát súlyosbítja, és csökkenti a tüdő ellenálló képességét a fertőzésekkel, toxikus anyagokkal szemben. Asztma esetén a rohamok gyakorisága és a gyógyszerigény is megnövekedett.
Az egészségügyi szempontokon túl a látási viszonyokra is hatással van, a kisméretű részecske, rontja a látási viszonyokat, megtöri ill. elnyeli a fényt önmagában vagy füst formájában forgalmas utakon tömeges baleseteket is tud okozni (pl. út menti tűz, avarégetés).
De nem csak az emberek egészségét károsíthatja a szálló por. A porrészecskék a növények leveleire lerakódva gátolják a fotoszintézist, elzárják a légcsere-nyílásokat, ezért a növények fejlődésükben visszamaradnak. Termesztett növényeket és azok terméseit tönkretéve gazdasági károkat is okozhatnak.
Ugyan a beltéri levegőminőség nem része a környezetvédelemnek, a mérések azt támasztják alá, hogy zárt terekben (közösségi terekben, lakásban, autóban) magasabb koncentráció is előfordulhat, mint a környezeti levegőben.
Az egészségügyi hatás becslése
A PM egészségi hatásának fő indikátora a halálozás. A PM2,5 átlagos éves koncentrációértékei az EMEP (Convention’s Cooperative Programme for monitoring and evaluation of the long-range Transmission of Air Pollution in Europe - a levegőszennyező anyagok nagy távolságra való eljutásának megfigyelésére és értékelésére szolgáló európai együttműködési program) modellből származnak . A koncentráció–hatás összefüggést az eddigi legtöbb (fél millió) embert magában foglaló, 16 éven keresztül tartó követéses vizsgálat alapján állapították meg. Eszerint hosszú távon a PM2,5 éves átlagkoncentrációjának 10µg/m3-rel való emelkedése 6%-kal növeli meg a halálozási arányt. A PM2,5 éves átlagkoncentrációjának 10µg/m3-rel történő növekedése 6%-kal növelte a halálozási arányt. Rövid távon a PM10 koncentráció 10µg/m3-rel való növelése 0,5-0,6%-kal emeli a halálozás kockázatát. A PM-nek való kitettség hatásának mennyiségi mérése a sürgősségi kórházi betegfelvételek adatai alapján becsülhető, a halálozáshoz képest kevésbé pontosan. Egy nemzetközi vizsgálat eredményei szerint az antropogén forrásból származó PM-nek való kitettség Európában átlagosan 8,6 hónappal rövidíti meg egy ember életét. Ez az érték országonként eltérő, Finnországban három, Belgiumban tizenhárom hónap.
PM2,5 egészségügyi hatása
A legutóbbi WHO becslések azt mutatják, hogy egészségügyi szempontból a PM10-en belül a PM2,5-nek nagyobb a jelentősége a nagyobb részecskékhez képest, különösen az élethosszra gyakorolt hatás tekintetében. Ez a frakció eljut a tüdőbe, akkumulálódik, és egyrészt fizikailag roncsolja a tüdőt és csökkenti a gázcserélő képességet, másrészt a por felületén megtapadva sokféle mérgező vegyület megtapadhat, amik gyulladáshoz, betegségekhez vezethetnek, vagy érszűkületet, születési rendellenességet és gyermekkori légúti betegségeket okozhatnak.
A PM2,5-PM10 frakció elsősorban a légzési megbetegedések kialakulását idézi elő.